Alessandra Hazard - Just a Bit Twisted 22. fejezet

Shawn dideregve ébredt az éjszaka közepén.

Fentebb húzta a takarót. A szoba hideg és párás volt, mint mindig, de nehezebb volt figyelmen kívül hagyni, miután heteken át egy meleg test mellett aludt. Hiányzott neki ez a melegség.

Shawn felsóhajtott, hasára fordult, és magára haragudva átölelte a párnáját. Ez már kicsúszott a kezéből. Elég volt ebből. Bassza meg Rutledge és bassza meg a hülye meleg teste. Bassza meg.

De bármit is mondott magának, a gyomrában lévő fájdalom még mindig ott volt. Az éhség. A szexen túlmutató szükség érzete. Rutledge nagy és meleg testét akarta maga mellett. Hallani akarta a csípős megjegyzéseit, érezni a lélegzetét a bőrén…

Shawn megfeszült és felemelte a fejét. Esküdni mert volna, hogy hangokat hallott a nappaliból. De a lányok nem lehettek ébren, igaz?

A homlokát ráncolva Shawn kimászott az ágyból, hevesen reszketett, amikor a hideg levegő megcsapta a bőrét, és az ajtó felé indult. A nappalit fény árasztotta el, de ez nem jelentett semmit: felkapcsolva hagyta a lámpát, mivel az ikrek féltek a sötétben.

Shawn csendesen kinyitotta az ajtót és megdermedt.

Rutledge a lányok ágya mellett a földön ült, az egyik ikerrel az ölében.

Shawn szíve kalapálni kezdett a mellkasában.

Visszajött.

Visszajött.

– Hol voltál? – kérdezte a húga, és egyik kezével álmosan dörzsölte a szemét, míg a másik Rutledge nyakkendőjével játszott. Méhecske volt, jött rá Shawn. Úgy tűnt Rutledge kissé elgyengült Méhecskével szemben, ami furcsa volt tőle.

Shawn tanulmányozta Rutledge arcát. Még a gyenge lámpafényben is látszott, hogy rá nem jellemzően védtelen és fáradt volt.

– A családomnál jártam – suttogta Rutledge.

Méhecske a hüvelykujját szopta. – Emlékszem a családodra. Apukád nem kedvelt minket. 

Különös tekintet suhant át Rutledge arcán, de nem szólt semmit.

– Shawn azt mondta új családod lesz.

Rutledge láthatóan megmerevedett. – Igen?

Méhecske bólintott. – Nagyon szomorú volt.

Shawn érezte, hogy elpirul. Miért kellett ezt elmondania?

Rutledge arcán furcsa arckifejezés jelent meg. – Az volt? – mormolta.

– Én is szomorú voltam – mondta Méhecske. – Nem értem. Miért akarsz új családot? Már itt vagyunk neked.

Gyerekek, gondolta Shawn, és az ajkába harapott. Nem féltek. Bizonyos szempontból a gyerekek bátrabbak voltak, mint a felnőttek.

Rutledge kinyitotta a száját, majd becsukta. Ez volt az első alkalom, amikor Shawn azt látta rajta, hogy nem talált szavakat. Rutledge nyelt egyet, mielőtt azt mondta Méhecskének: – Ne aggódj, nem lesz új családom.

Shawn kifújta a levegőt.

– Nem kellene aludnod, törpe?

Méhecske kék szemével Rutledget vizslatta. – Te is szomorú vagy. Valami rossz történt?

Humortalan mosoly jelent meg Rutledge ajkán. – Mondhatjuk így is.

– Amikor szomorú vagyok, Shawn átölel, és utána nem vagyok annyira szomorú. Szeretnél egy ölelést?

Shawn arra számított, hogy Rutledge gúnyosan elutasítja az ajánlatot.

Nem tette. Nem szólt semmit.

A hallgatását igennek véve Méhecske felállt, és rövid karjával átölelte Rutledge nyakát. Rutledge a kezét Méhecske hátára tette.

Shawn Rutledge nagy kezét bámulta kishúga hátán, majd az üres, sztoikus arcát.

Csendesen becsukta az ajtót, és visszament az ágyához.

Körülbelül húsz perc telt el, mire hallotta, hogy kinyílik az ajtaja. Ruhák suhogtak, majd a matrac lesüllyedt Rutledge súlya alatt, és a takaró alá bújt Shawn mellé.

A sebesség, amivel Shawn belekapaszkodott kínos lett volna, ha Shawnt érdekelné, de nem érdekelte. Csak meg kellett csókolnia. Meg kellett érintenie. Megcsókolta, Rutledge pedig ugyanolyan éhséggel csókolta vissza, ajka sürgető, szinte kétségbeesett volt.

Shawn nem volt biztos benne hány percet töltöttek csókolózással, másodperceknek és óráknak is tűnt egyszerre.

Amikor abbahagyták a csókolózást, hogy levegőhöz jussanak, Shawn tetőtől talpig átmelegedett. Lábát Rutledge csípőjére tette és a fejét a mellkasára hajtotta. Rutledge szíve erősen és gyorsan dobogott a füle alatt.

Sokáig csak kísérteties csend volt.

– Meghalt, igaz? – suttogta végül Shawn.

Úgy érezte, Rutledge megmerevedik alatta. – Igen.

Shawn habozott, nem tudta, hogy mit mondjon. – Mi történt? Valaki azt mondta, hogy megnősültél. 

Rutledge felsóhajtott, amit Shawn inkább érzett, mint hallott, amikor Rutledge mellkasa felemelkedett, majd lesüllyedt az arca alatt. – Ez ismét Joseph manipulációja volt. Azért mentem oda, mert azt mondta, hogy a halálán van. Amikor megérkeztem, egy hatalmas összejövetelbe csöppentem.

– Miféle összejövetel? – kérdezte Shawn, és ujjával végigsimított Derek mellkasán.

– Sok politikus, gazdag üzletember és újságíró volt jelen. Amikor megérkeztem, Joseph bejelentést tett. 

Shawn szeme elkerekedett. – Komoly anélkül jelentette be az eljegyzésedet, hogy téged megkérdezett volna? Ez őrület. – Azta. Tudta, hogy Derek apja egy zsarnok, de ez még tőle is nevetséges volt.

Rutledge mintha habozott volna. – Azt hiszem… Azt hiszem, az utóbbi időben valami nem volt rendben a fejében. És valószínűleg remélte, hogy nem akarok jelenetet rendezni ennyi befolyásos ember és újságíró előtt. Igaza volt… a családunk nevetségessé vált volna, ha ezt teszem. Félrevontam és megmondtam neki, hogy ha nem vonja vissza a bejelentését, akkor én fogom. – Rutledge szünetet tartott. A hangja halk volt, amikor folytatta: – Dühös lett és szívrohamot kapott. Másnap reggelre meghalt.

Shawn lehunyta a szemét. – Elrendeztétek a dolgokat, mielőtt meghalt?

Rutledge kuncogott, a hang durva és humortalan volt. – Nem. A haláloságyán is élete legnagyobb csalódásának nevezett. Még akkor is megpróbált manipulálni, amikor levegőért küzdött. Fenyegetett, hogy mindent Vivian férjére hagy, ha nem veszem feleségül azt a lányt. Persze nem hagyta volna rá. Ő… túl régimódi volt ahhoz, hogy ezt tegye.

Shawn ajka Rutledge meleg bőrét súrolta, beszívta illatát, és érezte szívének állandó dobogását az arcán. – Örülök, hogy visszajöttél, Derek.

Érezte, hogy Rutledge teste egy pillanatra megmerevedett, majd ellazult.

Erős kar ölelte körbe Shawn hátát, és olyan szorosan magához húzta, hogy szinte összezúzta a bordáit.

De Shawn nem panaszkodott. Közelebb simult Derek melegéhez, és egy pillanat alatt elaludt.

A héten előszőr úgy aludt, mint egy csecsemő.