Rutledge professzor irodájának ajtaja sötét és nagyon fényes volt.
Shawn bámulta, és próbálta figyelmen kívül hagyni a gyomrában lévő nyugtalan érzést. A tenyere izzadni kezdett, ezért beletörölte a farmerjába.
Ne légy nevetséges – mondta magában. Rutledge csak egy ember volt, nem szörnyeteg. A legrosszabb, amit a férfi tehetett, hogy nemet mond.
Csak beszél vele, elmagyarázza a helyzetét, és reméli, hogy Rutledge nem az a seggfej volt, akinek mindenki tartotta.
– Akar valamit, Mr. Wyatt? – kérdezte egy sima, halk hang.
Shawn majdnem megugrott. Megfordult, és próbálta kitalálni mit mondjon.
– Mr. Wyatt? – Rutledge a homlokát ráncolta.
– Beszélni akartam önnel, uram.
– Nincs fogadóóra – felelte Rutledge, kinyitotta az irodáját, és bement.
Nem csukta be az ajtót maga mögött, Shawn habozott, és nem volt biztos benne, hogy kövesse-e.
Rutledge leült masszív íróasztala mögé, és bekapcsolta a számítógépét. – Nem érek rá egész nap, Wyatt – szólt anélkül, hogy ránézett volna.
Shawn sietve lépett be a szobába. Becsukta az ajtót, az íróasztalhoz lépett és megállt. Körülnézett, de nem volt sok néznivaló.
– Nos?
Shawn kényszerítette magát, hogy a férfira nézzen.
Rutledge egy kis türelmetlenséggel tanulmányozta.
Shawn megmarkolta maga előtt a szék támláját. – Ahogy mondtam, szerettem volna beszélni a jegyeimről.
Rutledge ajka elvékonyodott. – Nem vagyok biztos benne, mit kellene ezen megbeszélni. Nem adok második esélyt azoknak a diákoknak, akik nem érdemlik meg. Nem veszi a fáradságot, hogy részt vegyen az óráim nagyrészén, a tanulmányi eredménye értékelhetetlen, és most sikeres jegyet szeretne kapni. Az óralátogatásra vonatkozó szabály egyértelműen szerepel az osztály tantervében; a diákok figyelmesen olvassák el ezt a szabályzatot, és tartsák be. Őszintén szólva meglepődtem, hogy ösztöndíjas. Ha aggódik az ösztöndíja miatt, attól tartok, hogy az egyetlen dolog, amit tehet, hogy leadja a tantárgyamat.
– Nem adhatom le a tantárgyát… követelmény egy másik tantárgy mellé, amit jelenleg tanulok, és nem adhatom le mindkettőt anélkül, hogy el ne veszíteném az ösztöndíjamat. Így nem bukhatok meg a tantárgyából, és nem adhatom le. Szükségem van jó jegyre, uram.
Rutledge közönyösen nézett. – Csak önmagát hibáztathatja, Wyatt. Nem érdemel jobb jegyet. A figyelem, a feladatok, az órán való részvétel és a dolgozat értékei alulmúlják a tanfolyam elvárásait. Ha azért jött ide, hogy elmeséljen nekem egy könnyes történetet, és könyörögjön egy jobb jegyért, akkor kímélje meg magát. Hallottam már mindent: beteg idős anyák, kisgyerekek, akiket gondozni kell, három munkát végeznek, és így tovább. Ha nem tud vagy nem akar tanulni, tegyen mindkettőnknek egy szívességet: ne pazarolja az időnket, és hagyja abba az egyetemet.
Shawn szíve elsüllyedt. Egy része azt remélte, hogy Rutledge megfogja sajnálni, ha elmondja neki a helyzetét, és hagyja, hogy később adja be a feladatait. De úgy tűnt Rutledget nem érdekelte, és nem akart „könnyes történeteket” hallani.
Shawn állkapcsa megfeszült. Büszkesége arra késztette, hogy forduljon meg, és távozzon, de nem ment. Nem veszíthette el az ösztöndíjat. A húgai tőle függtek.
Hirtelen eszébe jutott Christian nevetséges tanácsa.
…a csinos fiúk Rutledge professzor gyengéi... Csak azt mondom, hogy flörtölhetsz, anélkül is, hogy bármit csinálnál vele...
– Mr. Wyatt?
Shawn összerezzent, elpirult és visszanézett a férfira.
– Mit csinál még mindig az irodámban? Elküldtelek.
Rutledge kemény arckifejezését nézve Shawn az életben nem tudná elképzelni, hogy flörtöljön vele. A „flörtölést” és „Rutledge professzort” nem is szabad megemlíteni ugyanabban a mondatban. Shawnnak egyébként sem volt sok tapasztalata a flörtölésben: az a néhány lány, akivel szexelt, nem igényelt csábítást. Igazság szerint általában nem kellett erőfeszítéseket tennie.
Shawn mély levegőt vett, és Rutledge szemébe nézett. – Uram, én… – nyelt egyet. – Van rá bármilyen mód, hogy jobb jegyet kapjak? Bármit megteszek. Bármit.
Rutledge rá meredt.
Aztán összeszűkült a szeme.
– Mr. Wyatt – szólt végül. – Azt javasolja, amire gondolok?
Shawn ismét nyelt egyet. Azt tette? Ő maga sem volt biztos, mit javasolt. – Öhm, igen?
Rutledge orrlyukai kitágultak. Hátradőlt a székében, és kitartóan tanulmányozta őt. – Kérem, tisztázza ezt a félreértések elkerülése végett.
Shawn végignézett a szobában, mielőtt lenézett a lábára és vállat vont. A cipője kopott, de újat nem engedhetett meg magának. – Azt hiszem, tudja, uram.
Csend.
Másodpercek teltek el.
– Értem – felelt Rutledge. – Zárja be az ajtót, és jöjjön ide.
Shawn gyomra megremegett. Lába bizonytalan volt, az ajtóhoz lépett, és bezárta, miközben próbálta figyelmen kívül hagyni a pánikba esett kis hangot a fejében, ami az ordította: Mit csinálsz?
Bárhova nézett csak Rutledgere nem. Megkerülte az íróasztalt, és a torkában dobogó szívvel megállt a professzor mellett. Rutledge elfordult a székével, hogy Shawnnal szembe legyen. Shawn a professzor öltönyének sötét szövetére összpontosított.
– Térdre – parancsolta Rutledge halkan.
Térdre esni szinte megkönnyebbülés volt, a lába még mindig ugyanolyan bizonytalan volt.
Rutledge ujjaival megfogta az állát, felhajtotta a fejét, és arra kényszerítette Shawnt, hogy a szemébe nézzen.
– Elintézhetem, hogy kirúgjanak ezért – közölte.
Shawn szeme elkerekedett.
Rutledge olyan undorodó pillantást vetett rá, hogy Shawn összerezzent. – Van olyan diákom, aki soha nem hiányzik az órákról, és nagyon keményen dolgozik csak azért, hogy hármast kapjon. És vannak olyan csinos, üres fejű fiúk, mint te, akik úgy gondolják, hogy ha leszopják a farkam, akkor jó jegyet kapnak.
Shawn érezte, hogy az arca felmelegszik. Pokolian furcsa volt hallani Rutledge professzortól a „fasz” szót. Furcsa és egyenesen obszcén.
Rutledge erősebben megszorította Shawn állát. – Szerinted igazságos ez, Wyatt?
Shawn nyelt egyet, de kényszerítette magát, hogy határozottan nézzen a férfi szemébe. – Ha elmondja a vezetőségnek, ne feledje, hogy én egy szót sem ejtettem a farkának szopásáról, professzor. Ön mondta. Ha ön elmondja nekik, én is el fogom.
Rutledge állkapcsán megrándult egy izom. – Te kis szarházi. – A másik keze Shawn hajába siklott és közelebb rántotta az ágyékához. – Rendben. Szeretnél jó jegyet? Akkor gyerünk. Próbálj meg lenyűgözni.
Shawn beszívta a levegőt.
Rutledge elmosolyodott. Nem volt szép mosoly. – Máris kihátrálsz?
– Nem – felelte határozottan Shawn, és a férfi cipzárja után nyúlt, mondván magának, hogy ez csak egy fasz. Leszopja a férfi farkát és jó jegyet kap. Mennyire lehet nehéz? Valószínűleg undorító íze lesz, de nem fog belehalni.
Rendben.
Lassan kicipzározta professzorra nadrágját, majd... majd megállt. Nem számít, mit mondott magának, nem tudott megmozdulni, csak bámulta a férfi fekete bokszerre alatti dudort.
A Rutledge irritált zajt hallatott. – Ahogy gondoltam. Menj ki, és ha megint zavarsz…
– Nem. – Shawn betette a kezét Rutledge bokszerébe, és megragadta a farkát.
Egy szívdobbanásnyi idő telt el.
Shawn hisztérikus nevetés és pánikba esés között vacillált. A kezében egy másik férfi farkát tartotta. Rutledge professzor farkát.
Meleg volt a kezében. Ez volt az első gondolata. Minden másodperccel egyre nőtt és vastagodott. Ez kicsit kiborította, de magabiztosságot is adott. Nem számít, mit mondott Rutledge, akarta őt.
Shawn kísérletképp megszorította, és a férfira nézett. Rutledge arca közömbös maradt. Valamiért ez feldühítette Shawnt. Rámosolygott. – Úgy tűnik, érdeklik a „csinos, üres fejű fiúk” professzor.
Rutledge ajka elvékonyodott. Ezenkívül úgy látszott, mintha unatkozna. – Ez csak egy csinos arc és természetes reakció az ingerekre. Nem vagy felelős a fizikai megjelenésedért, erre aligha lehetsz büszke. Most, ha tényleg csinálni akarod, akkor csináld és ne pazarold az időmet.
Shawn felnézett rá, majd teljes hosszában végigsimította a farkát, figyelve a férfi légzésének enyhe változását. A szög kínos volt, ezért kihúzta. Nagy és vastag volt – és nagyon közel volt az arcához. Centikre. Shawn idegesen megnyalta az ajkát, és képtelen volt elfordítani a tekintetét. Legalább 20 centi hosszú lehetett.
Rutledge felsóhajtott, mintha undorodna saját testének reakciójától, és kissé megmozdult. A farka feje Shawn ajkához ért. – Szopj.
Shawn óvatosan beszívta a levegőt. Nem volt olyan rossz illata. Kísérletképp megnyalta a hegyét. Az íze… furcsa volt, de közel sem volt olyan szörnyű, mint amire számított. Újra megnyalta.
A professzor felmordult, keze szorosabban markolta Shawn haját. – Nyisd ki a szád. – Ez parancs volt.
Shawn úgy tett, ahogy mondta, és a farka kövér hegye becsúszott a szájába. Shawn gyengéden megszívta. Az elméjének egy része még mindig leragadt ott, hogy nehezen hiszi el Rutledge professzor farka a szájában volt. De az ajkát szétfeszítő fasz melegsége és nehézsége nagyon-nagyon valóságossá tette.
Rutledge szeme az arcára szegeződött, amikor a farkát mélyebbre tolta, keze nehéz volt Shawn feje hátulján. Shawn találkozott a tekintetével, elpirult, majd lehunyta a szemét, és elhatározta, hogy csak a munka elvégzésére koncentrál. Minél előbb jött Rutledge, annál hamarabb vége lesz, és hamarabb felejtheti el.
Csukott szemmel azonban más érzékei életre keltek, és mindent élesebben érzett.
Olyan… furcsa volt. Rutledge kemény és vastag volt a szájában, érezte bőrének ízét és még valami mást. Furcsa volt, de nem szörnyű. Shawn tesztelve felemelkedett, levegőt vett, és ismét beszívta a csúcsát, kissé lejjebb süllyedt. Egy pillanatig aggódott, hogy nem jól csinálja, de azt mondta magának, hogy ne legyen hülye: nem létezik rossz szopás, igaz?
Shawn még egy kicsit lesüllyedt, és próbált annyit bekapni a nagy faszból, amennyit csak tudott. Lement, majd felemelkedett, beállított egy ritmust, próbálta megszokni. Annyira koncentrált, és próbált a fejében számolni, hogy eltartott egy ideig, mire rájött Rutledge mondott neki valamit.
Shawn egy kis cuppanással elengedte a farkát, és felnézett Rutledgere, még mindig érezve az ízét a nyelvén. Pislogott rá, és el kellett nyomnia azt a nevetséges késztetést, hogy megkérdezze jó-e, mint egy lelkes diák, aki meg akart felelni a tanárának. – Mi? – kérdezte inkább. Mint általában, amikor ideges volt, a hangja kissé szemtelen lett. Néha hajlamos volt túlreagálni.
Rutledge hosszú ideig csak nézte. Sötét szemén a szemhéjak elnehezültek, és a szeme üveges volt. Végül megkérdezte: – Ez az első faszod, Wyatt? – Rutledge hangja durva és rekedt volt, mintha ő töltötte volna az elmúlt perceket egy fasszal a szájában.
– Számít?
Rutledge ajka eltorzult. – Nem. De ez megmagyarázza, miért vagy ilyen pocsék.
Shawn összevonta a szemöldökét, és megszorította a férfi erekcióját. – Úgy tűnik, a farka azt gondolja, hogy jól csinálom.
Rutledge grimaszolt. – Ez csak azt bizonyítja, hogy mi férfiak mennyire gyengék vagyunk. – Shawn ajkára nézett. – Folytasd, de ne agyalt túl. Ne azt gondold, hogy az osztályban vagy. Túl keményen gondolkodsz, amikor nem kellene gondolkodnod.
Shawn mérgesen nézett rá, de bólintott.
Néhány nyalást adott Rutledge farkának, mielőtt visszavette a szájába. Mindent megtett, amit akart, fenébe a ritmussal és a koncentrációval.
Sokkal rendetlenebb volt így. Fuldoklás nélkül ment le, amennyire csak tudott, fel-le mozgott. A tövétől a végéig nyalta Rutledge farkát, majd a nyelvével a résbe nyalt megízelve a sós keserűséget.
Shawn megpróbált nem gondolni arra, hogy valószínűleg milyen obszcénul nézett ki így, fel-le mozgatva a fejét, és mindenhova csöpögött a nyála, miközben a tanára farkát szopta. Rutledge morgolódott és lenyomta a fejét, szóval egyértelműen valamit jól csinált. Megnyugodva Shawn folyamatosan szopta, most gyorsabban dolgozott a szájával, figyelmen kívül hagyva az állkapcsa fájdalmát, és gyorsabban mozgatta a kezét Rutledge farkának azon részén, ami nem fért el a szájában.
– Nyisd ki a szemed – bökte ki Rutledge.
Shawn úgy tett, és felnézett rá. A tekintetük találkozott, és Shawn elvörösödött, attól a tudattól, hogy ajka még mindig szorosan a professzorra farkán volt. A professzora farka. Jézus kibaszott krisztus.
– Most meg fogom baszni a szádat – mondta Rutledge beszélgető hangnemben, mintha a farka nem egy diák szájában lenne. – Dőlj hátra, és hagyd, hogy végezzem a dolgom. Nézz rám.
Shawn érezte, hogy arca és nyaka elvörösödik, de úgy tett, ahogy mondta. Rutledge mozdult, erős, nagy keze köze fogta az arcát. A farka kicsúszott Shawn szájából, amíg csak a hegye maradt benne. Shawn Rutledgere nézett. A férfi lenézett rá, és mélyen a szájába lökött. Shawn zihálva küzdött öklendező reflexével, és kétségbeesetten próbált lélegezni egy fasszal a szájában, de továbbra is a professzoron tartotta a tekintetét, az utasítás szerint.
Rutledge orrlyukai kitágultak, szeme végigbarangolta Shawn arcát. Előre tolta magát, majd vissza. Aztán megint. És újra. Közben őt nézte. Shawn biztos volt benne, hogy elpirult, mert hihetetlenül mocskosnak érezte magát. Professzora – az egyetem legfélelmetesebb professzora – a száját használta, hogy elélvezzen. Mindent túl soknak és elsöprőnek érzett: Rutledge professzor farkának íze, súlya, érzése a szájában, az erős kezek, amik határozottan fogják az arcát, miközben Rutledge ki-be mozgott a szájában. Rutledge légzése egyre nehezebb lett, sötét, intenzív szeme Shawnra szegeződött…
Rutledge csípőjével előre döfött, Shawn pedig majdnem megfulladt, de uralkodott magán. Gyorsan egymás után forró sperma érte a torkát. Köhögve engedte ki a szájából a lágyuló faszt.
– Nyeld – parancsolta Rutledge.
Shawn felpillantott rá, de némi nehézséggel ugyan, de úgy tett, ahogy mondta. Szerencsére nem volt olyan undorító íze, mint amire számított.
Rutledge elnehezedett szemhája alól nézett le rá, és nagy levegőt vett. A következő pillanatban az arca közönyös lett. Levette a kezét Shawnról és elrakta a farkát. – Elfogadható.
Shawn nem tudta, hogy nevessen, vagy arcon üsse ezt a seggfejet. Felállt, megtörölte duzzadt ajkát és azt mondta: – Köszönöm, professzor. – Hangja rekedt és karcos volt – attól, hogy leszopta professzora farkát. – És mi van a jeggyel?
Egy izom megrándult Rutledge arcán. Egyenesen dühösnek látszott. – Elmehetsz, Wyatt.
Shawn elment.
Amikor a professzor irodájának ajtaja becsukódott mögötte, Shawn kifújta a levegőt. Nem hitte el, hogy tényleg megtette. Leszopta egy férfi farkát. Hagyta, hogy minden ember közül pont Derek Rutledge, jó jegyért cserébe megbassza a száját.
Shawn elpirult és hirtelen paranoiásan körülnézett, mintha bárki kitalálhatná, mi történt abból, hogy pusztán ránézett. De senki sem figyelt rá. Senki sem tudta.
Minden rendben volt.
Ami történt, az megtörtént. Maga mögött tudta hagyni az esetet, és úgy tenni, mintha soha nem történt volna meg.
Most már csak abban reménykedhetett, hogy Rutledge betartja az alku rá eső részét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése