6. fejezet
Lando
Bukásra ítéltem magam.
Tudtam, amint besétáltam a kis elkülönített szobába, amit masszásterápiára használtunk. Van egy technikus munkatársam, akit nagyon könnyen felhívhatnák, hogy kezelje le helyettem Dom-ot. Ez lenne az okos döntés, amit csinálnom kellene, a szakszerű döntés, de nem fogom megejteni ezt a hívást.
Nem, besétálok abba a szobába egy meztelen Dominic Voss-hoz, aki az asztalon fog feküdni előttem, és kínzom magam, miközben a kezeimet mindenhova rá teszem a mérföldnyi és mérföldnyi vaskos izmokra, amik lefedték a nagy testét, és tudtam, hogy ez nem vezethet semmihez. Nos, tudtam, hogy ennek nem kellene vezetnie semmihez, de az önuralmam olyan érzetett keltett, mintha pattanásig feszülne és papír vékony lenne, mint eddig valaha is volt. Nem tudtam felidézni egy olyan pillantott sem az életemben, ahol a vonzalom szétmarcangolt és belülről gyötört, mint egy éhes szörnyeteg, aki követelte, hogy megetessék. Nehéz koncentrálni bármi másra is, ezzel a kiéhezett szükséglettel, ami lüktetett bennem. Jobban csábított, mint a sors, amikor beléptem a szobába, és rátehettem Dom-ra a kezeimet, és eljutottam arra a pontra, hogy már nem is érdekel a sors.
Arccal lefelé feküdt az asztalon, nem nézett fel, amikor beléptem a zsálya illatú szobába. Az új korszak zenéje, ami általában háttér zaja volt a pihenéshez vezető útnak ki volt kapcsolva, így az egyetlen hang, ami betöltötte a kis teret az a mindkettőnk váltakozó nehezen vett lélegzete volt. Az ő légzése olyan volt, mint, aki kész álomba merülni. Az enyém pedig, mintha épp maratont futnék. A haja nedves volt a zuhanyzástól, és egy pillanatra némán megdorgáltam magam, mivel ezzekkel voltak elfoglalva a gondolataimat, így nem vettem a fáradságot, hogy felfrissítsem magam az izzasztó jóga után. Az iszaposan megzavarodott önfejű gondolataimtól, csak annyit tettem, hogy felvettem egy fehér pólót. Valószínűleg olyan szagom volt, mint az edzőterem padlójának, de most nem volt időm ezt megoldani, vagy aggódni emiatt.
Meggyőződtem róla, hogy az ajtó becsukódott mögöttem, és ezzel megtudja, hogy a szobában vagyok, de még mindig nem mozdult. Azon tűnődtem, vajon tényleg elaludt-e. Egy kicsit megköszörültem a torkom, és mondtam neki: - Főképp a válladra fogok koncentrálni, hogy lássam, vissza tudnánk-e lazítani az izmokat. Valószínűleg az elején nem lesz olyan jó érzés, és a masszás után gondoskodnod kell a megfelelő víz pótlásról.
Hangom rekedtebb volt, mint általában, és ki kellett ráznom a fejem a gondolataimból. Egybe kell ezt tartanom, hogy elvégezhessem a munkámat és kimenjünk innen, anélkül, hogy bolondot csinálnék magamból. Felvettem egy olajjal megtöltött üveget, ami különböző illóolajok keverékét tartalmazta, és az asztalhoz közeledtem vele. Majdnem felugrottam, amikor végül megfordította a fejét, ami közvetlenül párhuzamosan volt az ágyékomhoz, és rám nézett a mindentudó csillogó olajzöld szemeivel. - Csináld a legrosszabbat.
Élesen beszívtam a levegőt a feltűnő kihívásra, és azt mondtam a farkamnak, hogy viselkedjen, tekintettbe véve, hogy közel volt a vigyorgó szájához. Összedörzsöltem a kezeimet, hogy felmelegítsem az olajat, és amikor a bőrére tettem, mindketten megrezzentünk az első érintkezéstől. A kezeim már jártak milliónyi testen, olyan kifaragott és tökéletesre csiszolt testeken, amik olyan emberekhez tartoztak, akik nem titkolták, hogy sokkal többet megkaphatnák tőlük, mint egy masszás ebben a privát kis helyiségben. Egyikük sem váltott ki belőlem olyan reakciót mint, ahogy Dominic tette.
Amint megérintettem, tudtam, hogy soha többé nem akarom abbahagyni. Mindegyik izmot meg akartam jegyezni, nyomon követni minden bemélyedést, feltárni minden völgyet, és végig nyalni az arany bőrre minden egyes centiméterét. Ez felemésztett, és úgy éreztem megfulladok a végtelen réteg alatt, hogy mit akarok és mire van szükségem. A farkam már nem hallgatott rám, és saját életre kelt. A kőkemény, lüktető és feszülő erekcióm a túl vékony nadrágom szövetének nyomódott, és nagyon is tisztában volt azzal, milyen közel van Dom szájához, miközben egyenletesen ki és be vette a levegőt.
Az ujjaimat a válla izmaiba ástam, és megrándult, amikor megtaláltam az ínak és az ínszalagok kusza csomóját, amit túlhajszolt a hétvége folyamán. Felszisszent a fájdalomtól, és én visszafojtottam egy morgást, ahogy a meleg fuvallat elérte a farkam csúcsát. Ez afféle szörnyű és fantasztikus ötlet volt.
- Mondtam, hogy egy kicsit fájni fog. - A hüvelykujjaimat használtam, hogy a bőrére és az izmokra nyomást gyakoroljak, és körkörös mozdulatokkal megnyomkodjam. Tudtam, hogy nem fog nyíltan panaszkodni, bármennyire is kényelmetlen volt ez neki, ezért meg kellett győződnem arról, hogy enyhítsem a nyomást, hogy ne okozzak neki még több fájdalmat, mint, amit ő már okozott magának.
Horkantott, és kinyitotta az egyik szemét kritizálóan, de ezúttal a tekintetét a testemre fókuszálta, arra a részre, ami szinte könyörgött a figyelméért.
- Úgy látszik, nem én vagyok az egyetlen, akinek egy kicsit fájdalmai vannak. - A hangját egyenlő mennyiségben tarkította a humor és a szex, és herkulesi erőfeszítést igényelt a részemről, hogy továbbra is mozogjanak a kezeim, és a feladatra koncentráljak.
Nem csak a vállában lévő csomó volt feszes és kemény. Elég szilárd volt keresztül-kasul, és feszes bőr feszült végig a mérföldnyi izomzatán, aminek nagyon kis rugalmassága volt. Jobb formában volt, mint a sportolók nagyrésze, akikkel dolgoztam. Ez egy másik jele volt annak, milyen komoly a munkájával kapcsolatban és milyen komolyan veszi a hős szerepét. Egy férfi nem kapott csakúgy olyan testet, mint Dom, komoly erőfeszítés és odaadás nélkül. Minden, amit csinált kapcsolatban állt azzal, hogy rendőr lett, és ennek a bizonyítéka is tapintható és valóságos volt az ujjhegyeim alatt. Még mindig akartam őt.
Meg akartam ismerni őt. Látni akartam, hogy a rámenős és kacér természete egészen a hálószobáig nyúlik-e, és tudni akartam minden mást, amit csinált, ugyanannyira, mint megcsókolni. Együtt akartam lenni vele az edzőtermen kívül is, és hagyni akartam magamnak, hogy akarjam őt.
Mindketten megfeszültünk, és úgy tűnt, hogy nem veszek levegőt, amikor lefelé vittem a mozdulatomat a hátán, és felemeltem az alsó felét letakaró lepedőt. Szándékosan kihagytam a szinte tökéletes seggét, ami az arcomba bámult, és a sérült lábára tettem a kezeimet. Meglepődtem, ahogy keresztöltéseket, különböző műtéti és barázdált hegeket találtam. Nem láttam őt ezelőtt sokat fedetlenül, tekintve, hogy általában, amikor találkoztunk a kezeléseken melegítőt viselt. Éreztem a feszültségét, ahogy az ujjaim elgondolkozva nyomon követték az éles és fakó durva jeleket a sötét bőrén.
- A munkád nagyon veszélyes, Dominic. - A szavak kiáradtak, mielőtt megállíthatnám volna őket. Tudtam, hogy vádlóan hangzottak, de ezzel nem tudtam mit csinálni.
A comb izmai megremegtek, és hallottam, ahogy sóhajt. - Igen az. De hány olyan pácienst láttál, akik rosszabbul néztek ki, mint én, és nem a rendőrségen dolgoznak, Lando?
Ott a pont. Egyes legdurvább eseteim olyan helyszínekről jöttek, vagy olyan közlekedési balesetek eredményei voltak, amiknek semmi közük sem volt ahhoz a veszélyhez, amivel minden nap szembe kellett néznie. Nem válaszoltam, miközben a tenyereimet használtam, hogy a hosszú lábizmain dolgozzak. A kézmozdulatól a farpofái összeszorultak a csípőjét lefedő lepedő alatt, és hallottam, ahogy felnyög. Nem voltam biztos benne, hogy örömében vagy fájdalmában, de ha találgatnom kéne akkor inkább az első. Én is fel akartam nyögni. Tényleg nagyon látványos volt, ahogy ki volt így feküdve előttem.
Eljutottam a másik lábához, és mondtam neki, hogy forduljon át és elől is megmasszírozhassam, ami kínzó volt számomra. Dom-nak elég volt ennyi. Átfordult az asztalon, és felült.
Kinyújtotta a kezét, és megragadta az egyik olajtól síkos kezemet. Sötét szemöldökei bágyadtan leereszkedtek a szemei fölé, és nem téveszthettem el a valódi sátort a lepedő alatt, ami elől alig fedte le, vagy a forróságot a tekintetében, ahogy azt mondta nekem: - Oké, csak egy hely van itt előttem, amin a kezeidet akarom tudni, szóval tudatnod kell velem, hogy a fedélzeten vagy, vagy sem. Ha nem, akkor nagyon óvatosan felkelek az asztalról, és hazamegyek.
Olyan keményen fújtam ki a levegőt, hogy az orrlyukaim lángolni kezdtek. Egy kicsit kábának éreztem magam a gondolataimtól, hogy mit kellene mondanom neki, és aközött, hogy mit fogok mondani neki, ezek a gondolatok olyan hangosan dörömböltek, hogy megfájdult a fejem... de ez nem olyan rosszfajta fájdalom volt, mint, amit a lüktető farkamban éreztem.
- A fedélzeten vagyok. Nem kellene, de ott vagyok. - Egy pillanatig csak pislogtam rá, majd bánatosan megráztam a fejemet. - Ha a kezeimet a farkadra teszem, akkor egy másik PT-vel (fizióterapeuta) kell dolgoznod, Dom.
Felvonta a szemöldökét, és egy gonosz vigyorra húzódott a szája. Szerettem volna lecsókolni róla azt a vigyort. - Akkor találj nekem egy másik PT-t, akivel dolgozhatok, és tedd a kezeid a farkamra, és gyere közelebb, hogy a számat a tiedre tehessem. - Nem voltam biztos benne, hogy ez azt jelenti, hogy a farkamra vagy a számra akarja tenni, de teljesen benne voltam mindkettőben, így tettem egy lépést előre.
Ez egy monumentális lépés volt. Lelkesen beleugrani egy ismeretlen zuhanásba valakivel, aki halálra rémített, ettől az izgalom pattogva és felélénkülve végig rohant a gerincemen.
Az asztal széléhez nyúltam, majd megfogtam a vállait és lenyomtam vissza fekvő helyzetbe. Gondoltam, így felvezethetem a jó dolgok megszerzését, de már tudtam, hogy Dom türelmetlen típus. Így nem sokkolt az, amikor levette a kezem a válláról, és közvetlenül a nagyon türelmetlen és feltűnően álló farkára tette. Ami megugrott, amint az ujjaimat a vastagsága köré fontam. Kiengedtem egy kis morgást, ahogy a keze a fejem hátuljához siklott, és lehúzott, amíg a nyitott ajkaink egy vonalba nem kerültek. Az ő fordulója jött, hogy megcsókoljon.
Kevésbé volt kétségbeesett és eszeveszett, mint az a csók, amit én adtam neki a parkolóban. Sokkal kontrolláltabb volt, és tetszett nekem ez a taszítás és vonzás egymás ellen. És tetszett az is, ahogy az egész teste megfeszült, és az enyém felé mozgott, amikor elkezdtem fel-le mozgatni a kezemet a duzzadt farkán. Ettől a sajátom is megfeszült az izgalomtól, és a pulzusom az ő felgyorsult szívveréséhez igazodott.
Nyelveink kuszasága. A mellkasunk összepréselődése. A kezeink nyugtalan és mohó mozgása. És a légzésünk ki és be kapkodása, ahogy egyre közelebb és közelebb préselődtűnk egymáshoz. Dom csípője felugrott a masszázs asztalról, amikor a markommal körbe csavartam a farka érzékeny hegyét. Már szivárgott és reszketett, mintha már nem sok kellene, hogy átlökjem a szakadék szélén, ez tetszett és elégedettséggel töltött el. Mindent megtettem, hogy a férfiak jól érezék magukat, és ezt valaki olyannal csinálni, akivel meztelenül akartam lenni, ettől végem volt. Az élvezetük extra büszkeséggel töltött el engem. És az istenit, az élvezetett nagyon jól állt Dom-nak.
Ez egy kicsit durvábbá, nyersebb árnyalatúvá tette őt, és megrészegítőbbe, mint amilyen már volt, és a kurva életbe, ha ez nem volt pokolian szexi. Keményebben összeszorítottam a markomat a farka körül, és határozottan elkezdtem pumpálni az öklömmel, miközben visszahúzódott a mohó csókból, és tág szemekkel nézett rám. Normál esetben ez elég lágy érintés lett volna, de ő valamiért kihozta belőlem a természetem merészebb oldalát. Hihetetlen begerjedtem, ahogy néztem a fakóbb öklömet dolgozni a kemény és feszülő húsán. Mindkettőnket hipnotizált ez a mozgás, és fojtott hangot hallatott a torkából, amikor elkezdett kinyúlni a rövidnadrágom nagyon is sátorként álló elejéhez.
Megráztam a fejem, és kissé leengedtem a fejemet, hogy újra megcsókolhassam. Ezúttal volt egy kis harapdálás is. - Még ne. Csak figyelj.
Szaporán és szaggatottan lihegve vette a levegőt, és mindketten a fel-le mozgó kezemre összpontosítottunk, miközben a csípője néha gyorsított a tempón, hogy találkozzon az öklöm lefelé csusszanásával. Nedves volt és fénylett mind az olajról, ami már a kezeimen volt, és mind a saját izgalmától. Nem emlékszem, hogy láttam is bármit, ami szexibb lenne ennél. A számban és a testemben akartam őt érezni. Nem voltam még túl biztos abban, hogy ez örömmel tölti-e el a szívemet, hiszen nem ismertük még elég jól egymást, de éreztem, hogy ez már kopogtat az ajtón.
Elmormolt néhány csúnya szót, és a kezét a csuklóm köré fonta, majd összeszorította, miközben az orromat a nyaka hajlatába temettem. Éreztem, ahogy a pulzusa sietve és kiszámíthatatlanul ugrál a nyelvem csúcsa alatt, miközben megnyaltam a hosszú vénát, ami a bőrre alatt lüktetett.
- Ha nem akarod, hogy ez egy szóló műsor legyen, akkor jobb, ha lelassulsz, és hagyod, hogy a kezem az árura tegyem, Mr. Flancos-Gatya.
Ez a becenév nevetséges volt, azt nézve, hogy jelenleg milyen kompromittáló helyzetben voltunk egymással, ezért egy kicsit a nyaka oldalába mélyesztettem a fogaimat, ez meglepte és visszafogta őt, hogy befejezzem végre a munkámat, amit elkezdtem. A már feszes hasizma kőkemény lett, és a vastag combizmai kicsit megremegtek. A hüvelykujjamat használva körbe dörzsöltem a farka nagyon érzékeny csúcsa pereme alját, és ettől mindkettőnket elakadt egy kicsit a lélegzete, majd a teste felívelt és rohanva kiáradt a forró öröme mindkettőnket beborítva. Ez kábító és vér pezsdítő volt, és jobban be voltam indulva, mint amire valaha is emlékszem anélkül, hogy hozzám ért volna. Dom kihozott a komfort zónámból, és tudtam, hogy mindez hasznos erőfeszítés volt, mielőtt begyűjtők bármilyen valódi jutalmat is.
Felemeltem a fejemet onnan, ahol még mindig a nyakához dörzsöltem az orrom, és elengedtem a most már ernyedt hímtagját. Meg akartam érinteni a pöttyözött bizonyítékot, ami bemázolta a hasizmát, hogy milyen jól lekezeltem őt, de mielőtt egy szót is szóltam volna vagy egy újabb mozdulatot tettem volna felé, a lepedő szélét használva letisztította magát, miközben oldalra fordult a lábaival és felállt.
Felemelkedett előttem, mint egy sötét elégedett harcos, és elkezdett felém haladni. Meztelen volt és laza az orgazmustól, de a tekintet a szemeiben határozott volt, ahogy felém ólálkodott, miközben önkénytelenül hátraléptem. Egyet és még egyet, amíg a hátam az ajtónak nem ütközött, és Dom teljesen az arcom előtt nem volt. A lélegzete forró volt, miközben addig emelkedett, amíg közvetlenül a fülembe nem tudott mormogni: - Mindig úgy tűnik, hogy kezelsz engem, Orlando. Az egyik vagy másik módon, te vagy az egyetlen, aki előcsábítja a jutalmakat. De nekem is van pár jutalom, amit be akarok gyűjteni.
Nem vitatkoztam, de még, ha esélyt is kaptam volna rá akkor se tudtam volna. A szája visszatért az enyémre, és felemelte a pólómat, majd egy másodpert alatt áthúzta a fejemen. Az ajkai nagyon kemények voltak, és kétség sem férhetett hozzá, hogy komolyan többet akart kapni, mint csak végig taperolni a változatosság kedvéért. Könnyedén a szájába sóhajtottam, miközben a nyelvünk összecsapott, és a kezei elkezdett kalandozni a most már meztelen mellkasomon. Olyan nagy és erőteljes volt, ahogy többször átsimított rajtam, az érintése meglepően könnyed volt, és sokkal áhítatosabb és finomabb volt, mint az enyém. Beletelt egy másodpercbe, mire rájöttem, hogy az ujjaival időt szentel mindegy egyes szeplőm megdörzsölésére, ami pöttyözte a bőrömet. Rengeteg volt belőlük, így mire eljutott a köldököm aljáig, már megrészegedtem a csókjaitól, és szex őrültnek éreztem magam.
Szerettem volna megragadni a fejét, és térdre kényszeríteni magam előtt. Azt is meg tudtam mondani, hogy jól tudta ezt. Extra szexi szájával rám vigyorgott, ami az enyémnek dörzsölődéstől teljesen kipirosodott és fénylett.
Az ujját a rövidnadrágom felső részén lévő gumi alá csúsztatta, és csak annyira húzta le, hogy a farkam hegye kikandikáljon. Felhúzta az egyik szemöldökét a vörös csúcs láttára, és a vigyora egyenesen gonoszra váltott.
- Látni akarom, milyen messzire mennek a szeplőid. - A hangja dörmögött a mellkasából, és ez a mély reszelőség olyan érzés volt a bőrömnek, mintha kavicsokat görgettek volna végig rajta.
Egy kicsit zihálni kezdtem, amikor végre leereszkedett előttem a padlóra, és lehúzta magával a rövidnadrágomat is.
- Elég sok van belőlük mindenhol. - Amikor fiatalabb voltam, gyűlöltem őket, mert úgy éreztem, mintha csak újabb olyan dolog lenne, ami elkülönített a többi korombéli sráctól. Most már felnőttem hozzájuk, és tetszettek. Dom szemlátomást rajongott értük.
Nevetett, és átsiklott a farkamon, ami gyakorlatilag ki ugrott, hogy ismerkedjen meg vele. - Azt látom. Szeretem őket. Mindegyiket össze akarom kötni a nyelvemmel.
- Jézusom. - Ismét nevetett, miközben hagytam, hogy a fejem hátra essen az ajtónak egy hangos puffanással, az első nyelvcsapástól a farkamon, ami már szivárgott. - Nem tudom, hogy túlélhetem-e.
Lenéztem rá, ahogy előrehajolt, hogy megfogja a kezével az erekcióm tövét, és ugyanakkor a szája forróságába vette a hossza többi részét. Rajtam volt a sor, hogy káromkodjak, ahogy a látomásom elhomályosodott, és a térdeim egy kicsit elgyengültek. Bőven volt elég fickó, akik letérdeltek így előttem, a dugjunk-felejtésként-napokon, de egyik sem volt olyan jó érzés, mint Dom szája. Eltörölte a gondolatokat. Elpusztította a józan eszet. Megsemmisített minden hezitálást, amit felvetettem magamnak ezzel a fickóval. A szája rajtam, a keze megfelelő szorítása, a feje mozgása, úgy éreztem, hogy ennek meg kellett történnie. Jobb érzés volt, mint bármelyik szopás eddig. Sokkal intenzívebbnek és bonyolultabbnak éreztem, mint az utolsó alkalommal, amikor valóban szexeltem valakivel. Úgy éreztem, ezt a sors elrendelte. De nem sírhatom el magam attól, ahogy felnézett rám az élesen csillogó szemeivel.
Mondtam magamnak, hogy mély levegő, mert a dolgok összemosódtak, és megszédültem. Az egyik kezemet a sötét feje hátuljára tettem, és hagytam, hogy a rövid haja az ujjaimat csiklandozta, amikor arra késztettem, hogy kapjon be mélyebben és mélyebben. Azt akartam, hogy bekapjon ammenyire csak tud, és anélkül, hogy pislogna. A másik kezemet a szívemre tettem, és próbáltam bent tartani, mivel azzal fenyegetőzött, hogy kiugrik a mellkasomból. Az egész intenzitása a padlóra küldött.
Elégedett hangot hallatott a szájában a merev hús körül, és már nem bírtam tovább nézni őt. Elméletileg nálam kellett volna a hatalomnak, az irányításnak lennie, ahogy itt álltam, miközben benyelt a torkába, amennyire csak tudott. De Dom volt minden. Ő vezetett, ahogy át dolgozott és lekezelt, mintha agyagból lennék. A kezei között engedékeny lettem, kész arra, hogy mindent megengedjek neki, amit csak akart, hogy minél hamarabb leromboljon engem.
Ismét káromkodtam, amikor a szabad keze, ami eddig a saját feléledt erekcióján körözött, hirtelen felbukkant a lábaim között, és megragadta a túlságosan érzékeny zacskómat. A simogatástól szemeim újra kinyíltak, és az ujjaimat a fejbőrébe vájtam. Megforgatta az öklét a lágy bőrön, és az élvezett erősen tombolt a gerincem tövénél, olyan hozzáértő érintés volt, hogy szinte fájt.
- Dominic... - A nevét ziháltam figyelmeztetésképpen, hogy közel állok ahhoz, ahonnan nincs visszaút, és hümmögő hangot hallatott, ami keresztül száguldott a farkamon egészen a seggemig. Felnyögtem, aztán megrázkódtam, ahogy a keze elhagyta a golyóimat, és átsiklott a lábaim közt, a seggem görbületén és olyan helyre merülve, amiben még nem voltam biztos készen állok-e, hogy megérintse.
Akár készen álltam rá, akár nem, nem számított Dom-nak, mert az ujja hegyével ingerelni kezdte a szűk és rejtett helyet.
A nevét mondtam, de az megtörten szakadt ki a torkomból. Ez volt minden figyelmeztetés, amit kapott, hogy a testem nem engedelmeskedik nekem, beleértve a tomboló élvezetett, amit kicsalogatott belőle. Lihegtem, sekélyen és szaggatottan, miközben mindkét kezemet a feje kétoldalára szorítottam, és addig úgy tartottam, amíg rázkódtam, majd nyelve felszínére csorgott a vágyam.
Szemeiben önelégültség és büszkeség éledt, amikor szárazra szívott, és hagyott az ajtónak roskadni, gyengén és csont nélkül. Ez ismeretlen érzés volt. Még ezelőtt soha nem adtam át magam ennyire senkinek sem. Még Remy-nek sem. Vele minden egy gyengéd feltárás volt, felfedezve mi a szerelem és az örökké érzete. Dom-al olyan érez volt, mintha már a hegy tetején lennék, és készen állnék arra, hogy leugorjak. Ez élvezet volt a győzelemért, és összeomlás az ismeretlentől való félelemben. Felerősített minden érintést és minden megosztott lélegzetet. Visszahúzódott és megcsókolta a gyomrom közepét, amin az izmok szorosan feszültek.
Fel akart állni, majd megállt, mielőtt félig felállt volna, amikor a rossz lába cserbenhagyta. Az arca fájdalmasan megfeszült, amikor kinyúltam és felsegítettem. Szemben álltunk egymással, meztelenül és szabadon, amennyire csak lehetünk.
Felemelte a kezét végig dörzsölve a rövid haja felszínén, és bánatosan elmosolyodott. - Talán hagynom kellett volna, hogy azokra az izmokra koncentrálj, aminek jobban szüksége lenne a figyelmedre. Azokra, amik nem olyan könnyen helyreállíthatók.
Megköszörültem a torkomat, és visszahúztam magamra a rövidnadrágom. - Nem vagyok biztos benne, hogy ezzel kapcsolatban bármi is könnyű lenne.
Megforgatta a nehéz vállait, megfordult, és odasétált a fogashoz, amin a levetett ruhái voltak. - A könnyű dolgok nem sokat érnek. Azok a dolgok számítanak, amikért meg kell dolgoznod.
Megint megköszörültem a torkomat. - Ezt észben tartom. - És tudtam, mert a „könnyű” nem olyan szó volt, amit valaha is társítanék Dominic Voss-al. Tudtam mindent, csak azt nem miként kezdtem el érezni iránta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése